Kenny G - The Classic Christmas Album
Hamarosan itt a karácsony és vannak bizonyos dolgok, amik nem hiányozhatnak a jeles alkalomból. Nos, a smooth jazz stílus esetében egy amolyan "kötelező darabról" van szó, minden ismert szaxofonos karrierjében, egy klasszikusnak mondható karácsonyi lemez. Jelen esetben annyival fűszerezve, hogy a műfaj közismert "nagyágyúja" Kenny G az, aki jegyzi a szóban forgó korongot.
Mit is mondhatnék, ha Kenny G is beállt a "sorba" - aki gyakorlatilag szinte bármilyen lemezt csinálhatna több, mint 25 éves pályafutása tükrében - így még jobban látható a smooth jazz népszerűségének hanyatlása, ha csak az év végi, "szezonális időszak" ad inspirációt és lehetőséget a művészeknek. Igaz, eddig nem jelentetett meg Kenny G hasonlót és az is igaz, hogy a "The Classic Christmas Album" egyfajta "védjegy" is, hiszen több nagy sztár is adott ki ezekkel a dalokkal lemezt az elmúlt évtizedekben, elég csak Elvis Presleyt vagy Willie Nelsont említenem.
Mindenesetre nem könnyű ezeket a klasszikusokat megfelelően eljátszani, az első négy dalban (White Wonderland, White Christmas, Have Yourself A Merry Christmas, Silent Night) kissé zavar a hangszerelés egyformasága, a dalok teljesen egyformán - ugyanazzal a pad-es zongora hangszínnel - indulnak. A "Silver Bells"-ben viszont tenorra vált Kenny G és megmutatja, hogy nagyon jól tud szaxofonozni (itt a hangszerelés is több lehetőséget rejt), ugyanez folytatódik szopránon a "Let it Snow"-ban, majd pár dallal később a vicces-színpadias "Sleigh Ride"-ban, aminek a szólója nagyon rendben van, akárcsak a kihagyhatatlan "Santa Claus Is Coming To Town" tenorszólója. Kakukktojásként a lemezre került az ismert jazz standard, a "My Favourite Things", mely nem tudom milyen tekintetben karácsonyi, de megkell hagyni, tisztességesen el van játszva, ezután viszont kifejezezzen illúzióromboló hatású a "Jingle Bells".
Meg kell hagyni, nem volt könnyű feladatom, de lehet, hogy egyszerűen csak nincs még karácsonyi hangulatom.
Hallgass bele a lemezbe itt:
